A triple, quadruple és quintuple helix modellek

Az elmúlt évtizedekben egyre inkább felértékelődött az innovációs rendszer szereplői közötti interakció és együttműködés jelentősége. A triple, quadruple és quintuple helix modellek az innovációs rendszer szereplői közti együttműködés alapvetéseit rögzítik.

Carayannis, E. G. – Barth, T. D. – Campbell, D. F. J. (2012): The Quintuple Helix innovation model: Global warming as a challenge and driver for innovation
Journal of Innovation and Entrepreneurship, 1(2): 1–12.

Carayannis, E. – Grigoroudis, E. (2016): Quadruple Innovation Helix and Smart Specialization: Knowledge Production and National Competitiveness
Foresight and STI Governance, 10(1): 31–42.

Carayannis, E. G. – Campbell, D. F. J. (2009): ‘Mode 3’ and ‘Quadruple Helix’: toward a 21st century fractal innovation ecosystem
International Journal of Technology Management, 46(3–4): 201–234.

Etzkowitz, H. – Leydesdorff, L. (2000): The dynamics of innovation: from National Systems and “Mode 2” to a Triple Helix of university-industry-government relations
Research Policy, 29(2): 109–123.

Az Intelligens Szakosodási Stratégia koncepciója

Az egyre bővülő és ezáltal fejlettségi szempontból egyre heterogénebbé váló Európai Unióban fontos céllá vált a területi különbségek csökkentése. Emellett szükségessé vált az innovációs rendszer szereplőit szisztematikus, módszertanilag megalapozott módon fokozottabban becsatornázni a szakpolitikába. A források redisztribúciója mellett a szakosodás területi (place-based) alapú kezelése is fejlesztéspolitikai alapvetéssé vált. A helyi erősségeket és lehetőségeket a fejlesztések középpontjába állító Intelligens Szakosodási Stratégia (Smart Specialization Strategy, S3) gyökeresen új megközelítést hozott a nemzeti és a regionális KFI szakpolitikába: összekapcsolta az innováció és a vállalkozás térbeli meghatározottságát, a térbeli szempontból fontos uniós szakpolitikákat, így gyakorlatilag regionális fejlesztési politikává vált. Az alábbiakban az S3-ra vonatkozó bizottsági kritériumokat és az S3 koncepcionális megalapozását áttekintő forrásokat sorolunk fel.

Coenen, L. – Hansen, T. – Rekers, J. V. (2015): Innovation policy for grand challenges: An economic geography perspective
Geography Compass, 9(9): 483–496.

European Commission (2012a): Guide to Research and Innovation Strategies for Smart Specialisations (RIS 3)
Luxembourg: Publications Office of the European Union.

European Commission (2012b): National/Regional Innovation Strategies for Smart Specialization (RIS3)
Luxembourg: Publications Office of the European Union.

European Commission (2019b): Towards RIS3 2.0: enabling conditions. Unit G1. DG Regional and Urban Policy
Luxembourg: Publications Office of the European Union.

Foray, D. (2014): From smart specialisation to smart specialisation policy
European Journal of Innovation Management, 17(4): 492–507.

Foray, D. (2016): On the policy space of smart specialization strategies
European Planning Studies, 24(8): 1428–1437.

Foray, D. (2019): In response to ‘Six critical questions about smart spezialisation’
European Planning Studies, 27(10): 2066–2078.

Hassink, R. – Gong, H. (2019): Six critical questions about smart specialization
European Planning Studies, 27(10): 2049–2065.

McCann, P. – Ortega-Argilés, R. (2016): Smart specialisation, entrepreneurship and SMEs: issues and challenges for a results-oriented EU regional policy
Small Business Economics, 46(4): 537–552.

Az S3 megvalósításának tapasztalatai

Az intelligens szakosodási stratégiák tervezése és megvalósítása az Európai Unióban a 2014–2020-as fejlesztési időszakban vált általánossá. Ekkor az intelligens szakosodási stratégiák elkészítése nem csupán ajánlás volt: az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013 rendelete (EU 2013) kimondta, hogy a kutatás, fejlesztés és innováció erősítésére, valamint az infokommunikációs technológiák fejlesztésére csak akkor kaphat egy tagállam a strukturális alapokból forrást, ha az adott országnak van intelligens szakosodási stratégiája, és a támogatás annak céljaival összhangban történik. Ezért az S3 tervezési dokumentumok elkészítése minden tagállamban a kutatás-fejlesztés és innováció támogatásának előzetes (ex ante) feltétele volt. Az azóta eltelt időszak számos tapasztalattal szolgált, így jelentős mennyiségű szakirodalom olvasható az általános, illetve országspecifikus tanulságokról.

Boden, J. M. (2017): RIS3 Implementation in Lagging Regions: Lessons from Eastern Macedonia and Thrace
European Structural and Investment Funds Journal, 77–83.

Crescenzi, R. – de Blasio, G. – Giua, M. (2018): Cohesion Policy incentives for collaborative industrial research: Evaluation of a Smart Specialisation forerunner programme
Regional Studies, 54(10): 1341–1353.

Gianelle, C. – Guzzo, F. – Mieszkowski, K. (2019): Smart Specialisation: what gets lost in translation from concept to practice?
Regional Studies, (54)10: 1377–1388.

Cohen, C. (2021): Reflections Guiding Smart Specialisation Strategies. Impact Assessment.
Luxembourg: Publications Office of the European Union.

Fellnhofer, K: (2017): Facilitating entrepreneurial discovery in smart specialisation via stakeholder participation within online mechanisms for knowledge-based policy advice
Cogent Business & Management, 4(1): 2–14.

Kaufmann, A. – Wagner, P. (2006): EU regional policy and the stimulation of innovation: The role of the European Regional Development Fund in the objective 1 region BurgenlandEuropean Planning Studies, 13(4): 581–599.

Kogut-Jaworska, M. – Ociepa-Kicińska, E. (2020): Smart Specialisation as a Strategy for Implementing the Regional Innovation Development Policy – Poland Case Study
Sustainability, 12(19): 7986.

Laranja, J. – Edwards, J. – Pinto, H. – Foray, D. (2020): Implementation of Smart Specialisation Strategies in Portugal: An assessment
JRC Technical Report. Luxembourg: European Union.

Lengyel I. (2018): Az intelligens szakosodási stratégiák alapjai, különös tekintettel az egészségiparra
In: Lengyel I. (szerk.): Térségek növekedése és fejlődése. Szeged: JATEPress, 11–35.

Morisson, A. – Doussineau, M. (2019): Regional innovation governance and place-based policies: design, implementation and implications
Regional Studies, Regional Science, 6(1): 101–116.

Polónyi-Andor K. (2020): Intelligens szakosodási stratégia: monitoring és értékelés
In: Varga Attila (szerk.): Regionális innováció, vállalkozás és gazdasági növekedés. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, 89–101.

Birkner, Z. – Mészáros, Á. – Szabó, I. (2021): Lessons Learnt: Changes in the Methodology of the Entrepreneurial Discovery Process in Defining the Priorities of Hungarian Smart Specialisation Strategies
Sustainability, 13(22): 12695.

Santini, C. – Marinelli, E. – Boden, M. – Cavicchi, A. – Haegeman, K. (2016): Reducing the distance between thinkers and doers in the entrepreneurial discovery process: An exploratory study
Journal of Business Research, 69(5): 1840–1844.

Schmidt, J. (2019): EU Cohesion Policy: A suitable tool to foster regional innovation?
Bertelsmann Stiftung.

Tolias, Y. (2019): Guidance for S3 Governance in the Period 2021-2027
JRC S3 Platform paper.

Valdmaa, K. – Pugh, R. – Müür, J. (2020): Challenges with strategic placed-based innovation policy: implementation of smart specialization in Estonia and Wales
European Planning Studies, 29(4): 681–698.

Varga, A. – Szabó, N. – Sebestyén, T. (2020): Economic impact modelling of smart specialization policy: Which industries should prioritization target?
Papers in Regional Science, 99(5): 1367–1388.

Varga, A. (2017): Place-based, Spatially Blind, or Both? Challenges in Estimating the Impacts of Modern Development Policies: The Case of the GMR Policy Impact Modeling Approach
International Regional Science Review, 40(1): 12–37.