Az EU kohéziós politikája hozzájárul az Európai Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának erősítéséhez. Célja az országok és régiók közötti egyenlőtlenségek kiigazítása. A kohéziós politika az Unió politikai prioritásait, különösen a zöld és a digitális átmenetet szolgálja.

A 2021–2027 közötti kohéziós politika főbb jellemzői:

• Az uniós prioritások támogatása öt szakpolitikai célkitűzést (policy objective, PO) követ. E célkitűzések a kulcsfontosságú célokra összpontosítanak, és tematikusan a versenyképes és jövőbiztos Európa szempontjából legfontosabbakra koncentrálnak.
• Az éghajlat-politikai célok a beruházások súlyozott éghajlati és környezeti hozzájárulására összpontosítanak, az alapokra vonatkozó minimumcélokat fogalmaznak meg, egyben érvényesül egy éghajlat-politikai kiigazítási mechanizmus is.
• Az alapok kezelésében a helyi, városi és területi hatóságok a korábbiaknál nagyobb szerepet vállalnak: ezek célzott szakpolitikai célkitűzések, amelyeket területi és helyi fejlesztési stratégiák mentén hajtanak végre.
• Egyszerűsítés: az új kohéziós politika egyetlen egységes szabályrendszert vezet be a nyolc alapra, és jelentősen csökkenti a másodlagos jogszabályok mennyiségét.

2021 júniusában az Európai Parlament megszavazta a 373 milliárd euróról rendelkező 2021–2027-es kohéziós politikai jogalkotási csomagról elért politikai megállapodás jóváhagyását. A jogalkotási folyamat lezárultával a kohéziós politikai rendeletek július 1-jén léptek hatályba.

Az úgynevezett „tematikus koncentráció” 2021 és 2027 között is megköveteli, hogy a kiadások a magas hozzáadott értéket képviselő területekre összpontosuljanak. A kohéziós források nagy része az innovációra (PO1) és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra (PO2) koncentrálódik, a kevésbé fejlett országok számára nagyobb rugalmassággal.

A 2021–2027 közötti fejlesztési ciklusban az intelligens szakosodási stratégiák célja, hogy végrehajtásukkal hozzájáruljanak a kohéziós politika „Intelligensebb Európa az innováció és a gazdasági átalakulás, modernizáció támogatásával” szakpolitikai célkitűzésének (PO1) megvalósításához.
Ehhez a célhoz kapcsolódva a Magyarország Kormánya által elfogadott S3 megvalósítása során hangsúlyt kell helyezni a kutatási és innovációs kapacitások erősítésére, a digitalizációra, a kkv-k növekedésére, valamint az intelligens szakosodáshoz kapcsolódó készségek fejlesztésére.