Magyarország 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó Intelligens Szakosodási Stratégiája a kohéziós politika 1. sz. szakpolitikai célkitűzésének (PO1) tartalma alapján már az innováció, a vállalkozásfejlesztés és a digitalizációs szakterületek ernyőstratégiájaként értelmezhető.
Az S3 szakterületi pilléreit a következő nemzeti szakpolitikai tervdokumentumok jelentik:
A szakterületi stratégiák az adott szakpolitikai terület fejlesztéséhez szükséges horizontális célokat, beavatkozási területeket jelölik ki. Az S3 pedig a vállalkozói tényfeltárásra (Entrepreneurial Discovery Process, EDP) és három szakterület stratégiai célrendszerére építve jelöli ki a nemzetgazdaság intelligens szakosodási irányait.
Az S3 tágabb stratégiai keretrendszere
A magyarországi S3 nemzetközi tekintetben a kohéziós politika 1. számú szakpolitikai célkitűzésén (PO1) túl hozzájárul az EU iparpolitikai stratégiáinak és innovációs agendájának célkitűzéseihez is.
A hazai ágazati stratégiák az S3 tervezése során a prioritáslista kialakításában kaptak szerepet, és a vállalkozói tényfeltárás alapján kiválasztott prioritások tartalmának, céljainak meghatározásához és pontosításához járultak hozzá.
Az időszakra érvényes hazai területfejlesztési koncepciók és stratégiák jelölik ki azt a fejlesztéspolitikai keretet, amelyben az S3 végrehajtása megvalósul, ugyanakkor az S3-prioritások ezek számára a fejlesztési stratégiák számára is meghatározzák azokat a nemzetgazdasági szakosodási irányokat, amelyekhez illeszkedni szükséges a versenyképesség biztosítása érdekében.
Az S3 megvalósításának forrásigényét a fejlesztési időszakban döntően két tervezés alatt álló operatív program fogja biztosítani 2021 és 2027 között: a Digitális Megújulás Operatív Program (DIMOP) és a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz), valamint a KFI területen a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFI Alap).